Spanyol-mór minták

Legnagyobb részben mediterrán minták kerülnek elő, nevezetesen portugál vagy spanyol-arab minták. A spanyol-mór minták a 13-16. században, Andalúziában készült csempékről származnak. Ezek a csempemotívumok kiválóan illusztrálják az iszlám és keresztény művészet egymásra hatását, összefonódását. Az iszlám művészetre jellemző geometrikus alakzatok; csillagok, sokszögek, fonatok, minden motívumon jelen vannak, de már egyre inkább látható az európai, keresztény hatás a kacskaringós, hajlított vonalak, vagy a fonatos virágmotívumok megjelenésével. Az eredeti csempék arista (domború) vagy cuerda-seca (száraz kötél) technikával készültek. Én a mintákat megőrizve, hol arista, hol majolika technikát alkalmaztam.

Portugál minták

A portugál kézműves csempeművészetben, mind a jelenben, mind a múltban a majolika technika a domináns. Ez a technika a 16. században jelent meg Portugáliában. Az általam megfestett minták egy része a 17. századból származik, amikor a csempék színesek voltak, ami azt jelentette, hogy 5 színt alkalmaztak: kéket, zöldet, barnát, sárgát és narancssárgát. A csempekép szarvassal egy 17. századi oltár-elő, ami ezért szimbolikus elemeket is tartalmaz. Az articsóka motívum szintén a 17. századi csempék színvilágát őrzi, és két szempontból is érdekes. A 17. században, Portugáliában nagyon kedvelt volt a csempeművészetben a sorminták, sorozatok festése, ami azt jelentette, hogy egy 2-4-8 csempéből álló motívum ismétlődéséből állt össze a falfelület dekorációja. Ezeknek a sorozatoknak külön érdekessége, hogy az egymás mellé helyezett mintákat más és más centrumból nézve más mintázatot látunk, vagyis kaleidoszkóp-szerűen váltakozik az elénk táruló összkép. Ezt figyelhetjük meg az articsóka motívumnál is. A madarak, virágok, hajók csempesorozat olyan mintákat tartalmaz, amelyeknél 1 csempe 1 motívumot jelenít meg. Ezek, a Portugáliában figura avulsa (különálló figura) néven ismert csempék holland hatásra jelentek meg a portugál csempeművészetben. Szintén a holland hatást tükrözi, hogy a 18. században, amikor ezek a csempék megjelentek, a színes csempeképek helyett uralkodóvá vált a kék-fehér csempe. Én a kék-fehér színek mellett barna színt is alkalmaztam, illetve a virágkosarat például teljesen kiszíneztem.

Holland minták

Amint az imént említettem, a portugál kézműves csempeművességre nagy hatással volt a holland csempeművészet. Ezért holland minták is szerepelnek a palettán.

Saját minták

A saját minták esetében szívesen felhasználok olyan elemeket, amelyek a hagyományos csempékre jellemzőek. Ilyen például a sorminta jelleg, amikor 2-4-8 csempéből álló kompozíció ismétlődése révén rajzolódik ki a dekoráció. Ezt a jellegzetességet használtam ki az ismétlődő kereszt motívumnál, vagy a keleties jellegű 8 szirmú virágnál. Egy másik érdekes jelenség, hogy bizonyos ismétlődő motívumokat nézve több pontot tekinthetünk középpontnak, és ennek megfelelően több különböző képet láthatunk bele ugyanabba a sormintába. Ezt a kaleidoszkóp-szerű forgathatóságot láthatjuk például a portugál minták közül az articsóka mintánál, és ezt alkalmaztam a saját minták közül a gyerekeknek készített tündéreknél. A konyhai eszközöknél a Portugáliában és Hollandiában is szívesen alkalmazott „különálló csempék” jellegzetességét követtem, ami azért jó, mert ezeket a csempéket kiválóan lehet kombinálni monokróm csempékkel, mint azt a portugál minták állatfiguráinál is láthatjuk.